2015. május 14., csütörtök - Kardos Ábel |
I. hangverseny - 2015. június 27. szombat - 19 óra
Erkel Ferenc Vegyeskar Cseri Zsófia karnagy vezetésével
Műhelytitkok a kórusirodalom gyöngyszemeiben
Műsor:
I. Immortal Bach
Knut Nystedt: Laudate Dominum
Johann Sebastian Bach: Gloria
Felix Mendelssohn-Bartholdy: Ehre sei dem Vater
II. A régi ma is új…
Antonio Lotti: Crucifixus
Csemiczky Miklós: Pater noster
Ralph Manuel: Alleluja
III. In memoriam Bartók Béla
Bartók Béla: Huszárnóta
Bartók Béla: Ne menj el!
IV. Bartók után napjainkig
Bárdos Lajos: Szól a doromb
Tóth Péter: Dormi Jesu
Deák-Bárdos György: Éli! Éli!
Beischer-Matyó Tamás: Édesanyám rózsafája
Günsberger Ákos: Három limerick
Erkel Ferenc Vegyeskar (Budapest)
Az Erkel Ferenc Vegyeskar mind a kórustagok életkorát, nemét, szülővárosát, foglalkozását, mind pedig zenei képzettségét tekintve is vegyes kar. Ami közös bennük, hogy szeretnek együtt lenni, együtt énekelni; mindezt önként, s dalolva.
Céljuk, hogy minden kor és zenei stílus kórusirodalmából minél több „értékálló” művet megtanuljanak, s azokat minél hitelesebben tolmácsolják a hazai vagy külföldi közönség számára. Repertoárjuk a reneszánsz szerzőktől kezdve egészen a kortárs művekig terjed, sőt több ősbemutató is fűződik nevükhöz.
Az Erkel Ferenc Vegyeskar – immáron több éve – a Szinkópa Vegyeskari Találkozó megszervezésével, és ismeretterjesztő hangversenysorozatával igyekszik részt vállalni a komolyzene terjesztésének ügyében.
Szakmai munkájuk elismerését több nemzetközi kórusversenyen nyert díj is fémjelzi - itthon és külföldön egyaránt.
A kórus karnagya: Cseri Zsófia, az SZTE Zeneművészeti Kar főiskolai docense.
Évadzáró koncert élményünk Sukorón
BY EFVK_FEJLESZTO9 · PUBLISHED 2015-06-29 · UPDATED 2016-12-19
15. június 27.
Ismét elérkeztünk egy év végére, melynek méltó befejezése volt ez a koncert. A felfokozott várakozást tükrözte, hogy kórusunk tagsága már jóval a kihirdetett időpont előtt megjelent a helyszínen. Csak azt nehéz eldönteni, hogy a koncert okozta-e ezt az izgalmat, vagy a főtér melletti Boglya csárda.
A Zsófitól megszokott felállás-meglepetéssel indult a próba a kívül-belül fehérre meszelt, szép református templomban. (1848. szeptember végén itt tartották a haditanácsot Kossuth részvételével a Pákozd-Sukorói csata előtt. Ha valaki nem tudta.) Mi meg most tudtuk meg, hogy Zsófi pont a sorok közötti méretre szabatta a dobogókat, és hogy a szórt állás határait is lehet tágítani, mind horizontális, mind vertikális irányban: lányok a karzaton, fiúk mezítláb az padokon. Naná, hogy nem kellett a karnagynak dobogó.
Kis levezetés a próba és a koncert között Sukoró legszebb telkén, amit apukám nemes egyszerűséggel csak a világ közepének nevezett. Szerintem igaza volt. Karnagyunk utasítását, miszerint ne zabáljuk tele magunkat, messzemenően szem előtt tartva, de negligálva a kórustársak megrohanták a terülj-terülj asztalkát – kenceficék, pástétomok, otthon sütött kenyerek, zöldség, sütik -, has nem maradt üresen. De semmi vész, a koncert bizonyította, hogy a teli has és a minőség nem mond ellent egymásnak, sőt!
A meredeken felsétálva a telekről örömmel láttuk, hogy már tömeg tolong a bejárat előtt. Sajnos közelebbről megnézve esküvői sokadalom volt, amit még beiktattak a próbánk és a koncert közé. Lazítás? Felvezetés? Belül bezzeg üresek voltak a padsorok.
Aztán a beéneklés utáni bevonuláskor tátva maradt a szánk – teltházas koncert várt ránk, a karzaton is ültek, a csillárokon is lógtak. Szerencse, hogy a mi helyeinket foglalták, mert különben kintről kellett volna danolásznunk. Mint Kardos Ábel lelkész úr elmondta, a nézők mindenfelől jönnek, Agárdról, Velencéről, Kápolnásnyékről, Sárbogárdról. Mohácsról, stb., szinte már nemzetközi az esemény. És akik nem jöttek el a koncertre, azok nagyot hibáztak.
Hogy mi jellemezte a koncertet? Remek hangulat, lebilincselő tematika zenei példákkal fűszerezve, átszellemült előadás, változatosság, a végén kis humor, a legvégén egy altató, a legeslegvégén pedig az Ír áldás – utána meg csak taps és taps és taps és taps és………
Zsófi új kórus alapjait rakta le, mint azt a lelkész úr mellett a zenei napok szervezője és lelke, Szabó Balázs búcsúbeszédében elmondta. A közönség vevő volt a közös éneklésre, csak Bárdos Lajos: Tábortűzében kicsit elnyomtak minket. Na, mindegy, majd belerázódnak. Vagy mi énekelünk mikrofonba.
Nem lehet említés nélkül hagyni két házigazdánk kedvességét, humorát, ami olyan magas labdát adott nekünk, hogy csak le kellett csapni egy szuper énekléssel. És nálam megdőlt egy általam sűrűn hangoztatott tétel: a legjobb közönség, amikor barátok, rokonok és egyéb üzlettársak ülnek a sorokban. Sukoró erre fényesen rácáfolt.
Kedden levezetés Ákosnál, aztán VAKÁCIÓ!!! Aminek ugyan nagyon örülünk, de azért hiányozni is fognak a keddi próbák.
Szóval viszlát a nyári táborban, Gyulán!
Nyeső Péter
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 51, összesen: 294083